Szar dolog elbúcsúzni. Felhívtam az Erdélyben maradt barátaimat, elköszöntem tőlük. Most kezdem csak érezni az utazás közeledtével, hogy milyen nagy lépésre is szántam el magam. Itt hagyok sok mindent, barátokat, a helyet, szüleimet. Az emlékeket viszem magammal, majd mazsolázok belőlük a hosszabb téli estéken egy pohár bor mellett. Remélem ott is lesznek barátaim, mindenütt vannak jó fejek. Most három napot egyedül vagyok az utazásig, lesz időm elmélkedni a helyzeten. Ami biztos, hogy megpróbálok nem búslakodni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése