USA elso het

Mar tobb mint egy hete itt vagyok, melom nincs, viszont van mar kocsim, bankszamlam es telefonom. Ezek nelkul itt nem vagy senki se. Itt a kocsi a minden, eppen azt mondtam a haveromnak, hogy eppen szarni kell kiszalni a kocsibol, az osszes tobbi dolgot el lehet intezni kocsibol :) peldaul penzt kivenni automatabol es penzt berakni a bankba. Sok minden maskepp mukodik mint Magyarorszagon, kesobb bovebben beszamolok ezekrol. Addig is kitartas. Nekem. Ezen uton udvozlok minden ismerosomet, akiknek nem irtam levelet es azon keveseket akiknek irtam. Hali! A kepen a chicagoi "bean".

Utolsó nap a munkahelyen

Szar dolog elbúcsúzni. Felhívtam az Erdélyben maradt barátaimat, elköszöntem tőlük. Most kezdem csak érezni az utazás közeledtével, hogy milyen nagy lépésre is szántam el magam. Itt hagyok sok mindent, barátokat, a helyet, szüleimet. Az emlékeket viszem magammal, majd mazsolázok belőlük a hosszabb téli estéken egy pohár bor mellett. Remélem ott is lesznek barátaim, mindenütt vannak jó fejek. Most három napot egyedül vagyok az utazásig, lesz időm elmélkedni a helyzeten. Ami biztos, hogy megpróbálok nem búslakodni.

Utolsó hét a melóból

Ma kezdtem el az utolsó hetem letöltését a melóban. Utána irány Amerika. Nem volt rossz munkahely, jó társaság volt nagyon. Furcsa érzés itt hagyni magad mögött a megszokott életet. Egyfajta halál ez, ahol a régi éned meghal és egy új fog megszületni és sejtelmed se lesz, hogy mi fog kisülni az egészből.