BKV vs. drótszamár

Budapest: Csillaghegy-Ferenc körút, kb. 16 km.
HÉV, BKV: 45 perc
Bicaj: 40 perc

Hazafele nem nyomom, átmegyek a Margit szigeten. Ha van kedvem leülök a fűbe, majd megyek tovább... A bicaj még arra is jó, hogy felvedd a város tempóját, megismerd az embereket akik lakják. Érzed, hogy része vagy a város lüktetésének és még kondiban is tart. Ma egy lány úgy nyomta előttem, hogy alig bírtam tartani a tempót. Nem volt hétvégi bicajos, látszott rajta.
Egy héten 2x jó lenne bicajjal bejönni dolgozni.

Manó Metál ajánló

Ezt nézzétek meg pupákok!!!



és a weboldaluk ahol bele is lehet hallgatni a számokba...

Reflexió #1

Ahogy az emberek bánnak velünk, az a reflexiója annak ahogy mi bánunk saját magunkkal.

Nem tisztelnek? Nem tiszteled eléggé magadat!
Nem szeretnek? Nem szereted eléggé magadat!
Semmibe vesznek? Nem tartod magad értékes embernek!

Persze ez nem csak a negatív dolgokra igaz, fordítsuk csak meg egyik mondatod: Az emberek tisztelnek! Valószínű, hogy te is tiszteled magad, azt aki vagy.

Kanapé szörfölés avagy a couchsurfing

Mivel van egy üres szobánk és hallottam róla, gondoltam, hogy kipróbálom a couchsurfing-t. Ez egy közösség (webes felülettel támogatva), ahol akiknek van az megosztják a szálláshelyüket, mások akik meg utaznak kereshetnek ingyen szállást. Érdekes érzés teljesen idegeneket befogadni, akiket pár levélböl, meg a többiek visszajelzései alapján ismersz meg. Az első szörfölők csehek voltak, egy lány, a barátnője meg a barátja. Bara, Marketa és Girko. Nagyon jó fejek, együtt söröztünk, beszélgettünk meg nevettünk jó sokat. Úgy isszák a sört mint más a vizet. Úgy gondolom jó házigazda voltam, mert szivélyesen invitáltak Prágába, bármikor és amikor elbúcsuztunk, a lányok cuppanós puszit adtak nekem... Ők voltak az első szörföseim és ők is először szörföltek. Jövö héten ha minden igaz egy pár jön Bogotából és már két másik kérést vissza is utasítottam. Így is lehet világot megismerni, hogy ki sem mozdulsz a lakásodból...