Már egy jó ideje tekert a lány mögött, amikor felfigyelt arra, hogy milyen különösen kerreg a lánca amikor nem hajtja, csak gurul. Nem az a modern kerékpár volt, hanem azokból a régiekből amelyeket akár a szüleik is hajthattak. Amikor elgurult mellette, legyőzte bátortalanságát és megszólította. Még egy darabig együtt tekertek, a lány mosolygott. Majd jött egy elágazás, a lány ment jobbra, ő meg balra. Egy sziával elkszöntek, majd mindenki ment a dolgára. Hazafele tekerve a fák között arra gondolt, hogy most világosodott meg, hogy lehet nem is volt valóság, csak egy mosolygó szőke angyalt látott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése